Vissza a főoldalra
Mezőkövesdi kistérség | Éves program | Szabadidős programok | Egyházi információk | Matyóföld kártya | Elérhetőségek | Linkek | Archívum
Hírek
Főoldal
Mozi
Színház
Havi program
Rendezvények
Kiállítások
Közösségi Ház hírei
Pályázatok
Nyári táborok
Érdekességek
Intézmények
Közösségi ház
Tourinfo
Városi könyvtár
Kisjankó Bori Emlékház
Iskolatörténeti Gyűjtemény
Takács István Gyűjtemény
Matyó műzeum
Mezőgazdasági Gépműzeum
Kistérség
Mezőkövesd
Bogács
Borsodgeszt
Borsodivánka
Bükkábrány
Bükkzsérc
Cserépfalu
Cserépváralja
Csincse
Egerlövő
Kács
Mezőkeresztes
Mezőnagymihály
Mezőnyárád
Négyes
Sály
Szentistván
Szomolya
Tard
Tibolddaróc
Vatta
Dokumentumok
Kistérségi Kulturális Stratégia 2009-2014
Kistérségi Kulturális Adatbázis 2011
   

Tard

Honlap: http://www.tard.hu/

Lakosok száma: 1452 fő
Irányítószám: 3416

Megközelítés: Gépkocsival az M3-as autópályán a mezőkövesdi lehajtóig, majd innen a 3-as főúton Miskolc irányában a Cserépváralja - Tard elágazásig

A táj már jóval a honfoglaló magyarok előtt lakott volt. Örösúr nemzetsége szlávokat és avarokat talált ezen a területen, akik már földműveléssel foglalkoztak A község neve feltételezhetően a tar szó kicsinyítőképzős változata. A településre vonatkozó első adat 1220-ban a Váradi Regestrumban található, de ebből feltételezhető, hogy már korábban lakott hely volt. A 14. században Diósgyőrhöz, majd Cserép várához tartozott, s mindkét esetben a királyné birtoka volt. A 16. században több főúr osztozik rajta, majd a Báthory-család birtokába kerül. A 17. században a Homonnai, Esterházy, Révai családok birtokában van, de gyakorlatilag a török hódoltságnak van kiszolgáltatva. A törökök 1552-ben felégették a falut, majd amikor újratelepült, adófizetésre kötelezték. A török hódoltság végét a község, mint színmagyar lakosságú, úrbéres jobbágyság élte meg. A 18. században ez a község is vétel útján L'Huillier Ferenc egri várnagy tulajdonába került, majd örökösödés révén Szász-Coburg Gothai hercegi birtok lett. Az 5000 holdas birtok egészen a felszabadulásig megmaradt, a község lakossága cselédként dolgozott rajta.

Polgármesteri Hivatal
Cím: 3416 Tard, Rózsa Ferenc út 1.
Tel.: 06-49/432-903
Fax: 06-49/432-904
E-mail: tard@lhcom.hu; tard.titkarsag@lhcom.hu

 

Tájházak

A néprajzi irodalom által a matyósághoz sorolt, ám a másik két matyó településtől - Mezőkövesd és Szentistván - számos vonásában eltérő, műveltségében igen sok egyéni jegyet felmutató Tard első tájházát 1981-ben nyitották meg. A szomszédos épületet 1992-ben sikerült megszerezni a tájháznak. A két épület együttesen különösen alkalmas a századeleji és a két világháború közötti életmód és népművészet bemutatására.

Az újabb tájház valószínűleg a 19. század első harmadában épült, napjainkig azonban különféle változtatásokat hajtottak rajta végre. Jellegzetes "buggyát" a századforduló táján lebontották - nem is kapta vissza, csak az 1981. évi felújítása során -, kamráját kettérekesztették; 1910 körül istállót toldottak hozzá, a 20-as évek utolsó éveiben pedig a szobában levő kemencét lebontották és a konyhában építettek újat. A ház mostani belső állapota tehát hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakának feleltehető meg. Az épületeben a helyi matyók viseletének, textíliáinak legszebb darabjait állították ki, a viselet, a Tardon jellegzetes szőtteskultúra történetére és változásaira helyezve a hangsúlyt.

Az üstökös tetejű ház építéstörténete a XVIII-XIX. század fordulójáig nyúlik vissza. Az üstökösre rakott nádtető neve onnan ered, hogy teteje messze kinyúlt a homlokzat elé. Ez egykor jellegzetes népi építészeti eleme volt a mezőkövesdi és környékbeli házaknak. Ma a tardi tájház az egyetlen, amelyben ez a tető - igaz rekonstruált formában - még látható. Egykori használatának megfelelően lakásnak rendezték be, berendezése a századelő lakáskultúráját, bútorzatát, konyhai eszközkészletét reprezentálja.

Mozgáskorlátozottak is tudják látogatni a múzeumot.

Nyitva tartás:
április 1. - október 31. 11-18 h,
november 1. - március 31. bejelentkezéssel.

Cím: Tard, Béke utca 55-57.
Telefon: 49/332-367
Fax: 49/332-314
Kapcsolattartó: Általános Iskola, 49/332-028

 

Néhány jellegzetesség a népviseletről

Mezőkövesd, Tard és Szentistván települések tartoznak a matyó népcsoporthoz. Tard a három település közül különleges földrajzi fekvéséből adódóan, Mezőkövesd erőteljes hatásai mellett egyéni jellegzetességeket is mutat. Tardra a sajátos motívumkincs, a visszafogottság, a konzervatív népviselet jellemző.  A főkötők színe a korosztályra volt jellemző. A fiatal menyecskék kendője piros volt, majd 30-35 éves korig a bordó, ezután a barnazöld és kávészín következett. A tardi bunkós kendő elnevezése onnan ered, hogy a piros pipi karton kendőt berlinergyapjúval rojtozták körbe dúsan, a rojtot galárisszemeken fűzték át, ettől még díszesebb és tömörebb lett.

 

Tardi hímzés motívumkincse

A tardi hímzéseken a keresztszemes minta uralkodott. A díszítőelemek mértani formák, levelek, virágkosarak. A színezéshez kezdetben pirosat és kéket használtak. A többi szín később jelentkezett, de a piros dominanciája megmaradt. A díszes szőtteseknek is sajátos kultúrája alakult ki Tardon, színes szőttes sávokkal díszítették a vásznakat ünnepi alkalmakra, a vetett ágy díszlepedőjének szélét, a dunna- és párnaaljakat, abroszokat, gyúrósurcokat, komakendőket, kalácskendőket, litániás kendőket díszítették jellegzetes motívumokból álló látványos szőttesminták. Jellemző motívum az eperlevélnek nevezett leveles ág, az almaként ismert gránátalma, a csillagok és madárkák. A madarak mellett gyakori elem a szív, a szívesmadár mintában a szívet két egymásnak fordított madár fogta össze. Az 1848-49-es szabadságharc alatt alakult ki az ún. Kossuth-bankó, a szabadságharc bankjegyeinek rajza nyomán, amely az egyik leggyakrabban hímzett minta lett. A keresztszemes minták jellegzetességet mutatnak a szőttesekkel is.

 

Forrás: http://www.tard.hu/; http://www.vendegvaro.hu/

 

Kapcsolat | Impresszum | Adatvédelem | Jogi nyilatkozat | Észrevételek