Vissza a főoldalra
Mezőkövesdi kistérség | Éves program | Szabadidős programok | Egyházi információk | Matyóföld kártya | Elérhetőségek | Linkek | Archívum
Hírek
Főoldal
Mozi
Színház
Havi program
Rendezvények
Kiállítások
Közösségi Ház hírei
Pályázatok
Nyári táborok
Érdekességek
Intézmények
Közösségi ház
Tourinfo
Városi könyvtár
Kisjankó Bori Emlékház
Iskolatörténeti Gyűjtemény
Takács István Gyűjtemény
Matyó műzeum
Mezőgazdasági Gépműzeum
Kistérség
Mezőkövesd
Bogács
Borsodgeszt
Borsodivánka
Bükkábrány
Bükkzsérc
Cserépfalu
Cserépváralja
Csincse
Egerlövő
Kács
Mezőkeresztes
Mezőnagymihály
Mezőnyárád
Négyes
Sály
Szentistván
Szomolya
Tard
Tibolddaróc
Vatta
Dokumentumok
Kistérségi Kulturális Stratégia 2009-2014
Kistérségi Kulturális Adatbázis 2011
   

Kács

Honlap: http://www.kacs.hu/

Lakosság száma: 593 fő
Irányítószám: 3414

Kács község Budapesttől 153 km-re található, a 3-as úton közelíthető meg. Zsákfalu, csodálatos természeti környezetben.  A hely már az Árpád-korban is lakott volt, nevét korabeli oklevelek is említik. A község Árpád-kori település, mely kedvező fekvése miatt a honfoglaló magyaroknak, az EÖRS nemzettségnek is szálláshelyül szolgált. A Kácsi-patak hűs vizéből itatták állataikat. Árpád vezér Acsádnak földet adott, és azután a fia, Örösúr a Kácsi-patak fejénél várat építetett. A várnak csak az alapja áll, mely négyszög alakú lakótorony lehetett vizesárokkal, ún. sziklaárokkal körülvéve. IV. Béla királyunk 1248. évi határjáró oklevele a települést Kach néven említi. Ekkor már állott Örösúr vára és a benczés apátság is. Az apátsági templom 1548-ban elpusztult, majd a törökök Eger várának ostroma után a települést feldúlták, hódoltsági területté vált. Kács jelenlegi nevén és helyszínén a török hódoltság után alakult ki. Kach néven már a honfoglalás időszakában létezett és Örsúr birtokait gyarapította.

A bencések a Kácsi-patak forrásánál épületet emeltek, ahol a langyos forrás vizével a területen található gyógyfüvekből gyógyvizet állítottak elő. Ezzel betegeket gyógyítottak. A patak forrásánál lévő Bencés kolostorépület ma már nem látogatható, a privatizáció során gondos kezek a hideg vizű stranddal együtt magánkézbe adták. A turistatérképen látható fürdő szimbólum így már csak a múltat jelképezi.

A falu határának 80 %-a része a Bükki Nemzeti Parknak. A jelzett turista utak mentén különleges erdők (erdőtársulások), látványos szurdokvölgyek, kaszálórétek, erdei tisztások, víznyelők, sziklaki- búvások vannak.

KÁCS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Cím: 3424 Kács, Fő út 60.
Tel.: 06-49/337-169
Fax: 06-49/337-169
E-mail: polghivkacs@t-online.hu

Ügyfélfogadás:
Hétfő: 8.00-12, Kedd: 8.00-12.00, Szerda: 8.00-16.00,Csütörtök: 8.00-12.00, Péntek: 8.00-11.00.

 

Római katolikus templom (Szentháromság)

A község római katolikus temploma, - mely ma is áll -, hajdan temetőkápolna volt. A templom román kori, XII. századi eredetű, majd barokk stílusban építették újjá. A templom jelenlegi főoltárát a XVIII. században építették, mely legszebb falusi barokk emlékeink közé sorolható.1882-ben építettek hozzá egy 15 méter magas tornyot.

Cím: Kács, Rákóczi u. 2.
Telefonszám: 49/337-037
Kapcsolattartó: Tibolddaróci plébániahivatal

 

Kőhodály

Kács különleges értékei a riolit tufába vájt kőhodályok és a Békaháza nevű külterület egykori tanyás települése. Az egyik kőhodályt (a jelenleg Tibolddaróc határában levőt) a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban is nyilvátartják, mint jelentős nemzeti kultúrtörténeti emléket. Erről a kőhodályról Hegedűs István kácsi lakos közöl adatokat a Bükkalja című kistérségi lap 2008. márciusi számában. Hegedűs István 20 évig lakott a kőhodály egyik lakásában, onnan járt iskolába Kácsra, negyedmagával. "A hodály a Zichy-gróféké volt, mint a környéken sok más birtok is. Több mint 100 éve épült, a belső ágat pedig később vágták a daróciak. Itt tartottak háromezer juhot, külön a fiaztatót, külön az anyajuhokat, külön a kosokat. Öt juhász dolgozott az állatokkal. A juhokat évente egyszer megnyírták, a rengeteg gyapjút elszállították. A tejből gomolyát késztettek az asszonyok. A környéken a grófé volt egy nagy gyümölcsös is, nemes alma- és körtefákkal, szilvával-ezek termését Kövesdre hordták le". A kőhodály jelenleg üres, Triz Albert kácsi lakos tulajdona.

 

Kácsi patak

A Kácsi Patak sebes folyású, a forrás utáni része szintkülönbségekkel (vízesésekkel) tagolt. Teljes hossza 18340 m. A patak 14 forrás vizét gyűjti össze. A forrásokból néhány langyos vizű (22-23 fokos). A Bükkben négy olyan forráscsoport ismert, amely az évi közepes lég hőmérsékletnél magasabb hőfok un. termál, vagy langyos vizet szolgáltat (egri, miskolc-tapolcai, diógyőr-tapolcai és a kácsi forráscsoportok). Ezek a forráscsoportok képezik a legmélyebb , forrás alakjában felszínre bukkanó, karsztvíz megcsapolási szintet és így gyakorlatilag sosem apadnak el. (A hideg források elapadhatnak !) A kácsi langyos források összes vízhozama kb. 5000 l/perc.  A patak langyos vizű ágában él a fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus). Ez a csiga több tízezer éves maradvány faj, csak a langyos vizű forrásokban maradt fenn!

 

Vizimalom és kendertörő

A patak vize egykor (Kácstól Mezőnagymihályig) 12 vízimalmot hajtott. A vízimalmok őröltek, fűrészeltek, kendert törtek, áramot fejlesztettek. A XVIII. századi kácsi kéziratos térképeken néhány vízimalom helye még feliratozásra került: Tizedes malom, Zsindeles malom, Kecskekő malom, Kis malom, Gödör malom, Égett malom. A legtovább fennmaradt vízimalmunk a Bodnár malom. Ez a malom jelenleg műemlék. 1986-ban újították fel a saját és a nekézsenyi malom berendezési tárgyainak felhasználásával. Sajnos már ez a malom is a romlás tuját járja: nem működik a vízellátó csatornája, lerohadt a vízkereke, a belső részét pedig eszi a szú. 20 évvel ez előtt a felülcsapós vízkerék még működött, a rajta átfolyó vízeséssel Kács leghangulatosabb turisztikai látványossága volt.


 Forrás: http://www.kacs.hu/

Kapcsolat | Impresszum | Adatvédelem | Jogi nyilatkozat | Észrevételek