Vissza a főoldalra
Mezőkövesdi kistérség | Éves program | Szabadidős programok | Egyházi információk | Matyóföld kártya | Elérhetőségek | Linkek | Archívum
Hírek
Főoldal
Mozi
Színház
Havi program
Rendezvények
Kiállítások
Közösségi Ház hírei
Pályázatok
Nyári táborok
Érdekességek
Intézmények
Közösségi ház
Tourinfo
Városi könyvtár
Kisjankó Bori Emlékház
Iskolatörténeti Gyűjtemény
Takács István Gyűjtemény
Matyó műzeum
Mezőgazdasági Gépműzeum
Kistérség
Mezőkövesd
Bogács
Borsodgeszt
Borsodivánka
Bükkábrány
Bükkzsérc
Cserépfalu
Cserépváralja
Csincse
Egerlövő
Kács
Mezőkeresztes
Mezőnagymihály
Mezőnyárád
Négyes
Sály
Szentistván
Szomolya
Tard
Tibolddaróc
Vatta
Dokumentumok
Kistérségi Kulturális Stratégia 2009-2014
Kistérségi Kulturális Adatbázis 2011
   

Cserépváralja

Honlap: http://www.cserepvaralja.hu/

Lakosság száma: 481 fő
Irányítószám: 3417
Körzethívószám: 49

Cserépváralja szép természeti környezetben lévő Bükk-aljai település. 25 km-re található Mezőkövesdtől, valamint Egertől is. Cserépváralja két irányból is megközelíthető, rövid idő alatt elérhető Bogács, Cserépfalu, Mezőkövesd, Eger. A felsorolt települések meglátogatása több napos látni valót biztosít a Bükk-aljára kirándulóknak. A terület már az ókorban is lakott volt. Először 1214-ben említik. Várát 1248–1350 közt építhették. 1596-ban Eger eleste után őrsége megfutamodott így a török harc nélkül szállta meg. 1687-ben ostrommal szabadították fel a császári csapatok. 1697-ben helyreállították, 1703-ban itt tartották fogva a kurucok Telekessy György egri püspököt. A vár valószínűleg a Rákóczi szabadságharc idején pusztult el. 1711-ben L'Huillier Ferenc egri várkapitány megvásárolta a várat és köveiből a vár alatt kastélyt építtetett. A vár megmaradt részeit egy ideig még raktárként használták. Ma csak csekély kőfalmaradványok és sáncnyomok figyelhetők meg.

Cserépváralja Község Önkormányzata
Cím: 3417 Cserépváralja, Alkotmány út 52.
Tel.: 06-49/523-026
Fax: 06-49/423-893
E-mail: cshiv@freemail.hu

 

Római katolikus templom

Építészeti ritkaságnak számít a modern római katolikus templom (titulusa: Munkás Szent József), amely copf stílusban épült. Ilyenből csak kettő van az országban, a másik Hollóházán található.

 

 

Csrépvár romjai

Cserépvár kezdeteiről nincsenek pontos forrásaink, vélhetően a 13-14. század eleji névadási szokás, az első tulajdonosára, vagy építtetőjére utal (egy Cserép nevezetű középnemesi személy építhette a várat, aki tulajdonosa volt a közeli Cserépfalu településnek is). A vár 1387-től Luxemburgi Zsigmond király tulajdona volt, majd királynéi birtokká vált.

Cserépvár végvári szerepe 1552-ben kezdődött az egri sikertelen ostrom idején. Bár Eger ellenállt, a környékbeli kis elővédőműveket, így Cserépvárt is többször elfoglalták a törökök, de folyamatosan megtartani ekkor még nem tudták. 1596-ban Eger végleges eleste után a magyar őrség elhagyta a várat, így az ostrom nélkül lett egy szűk évszázadra török birtok (Borsod vármegye egyetlen tartósan török tulajdonú vára). 1687. október 30-án foglalták vissza a császári csapatok úgy, hogy felgyújtották a vár fa- és földszerkezetű külső palánkgyűrűjét és a belső kővár védői megadták magukat. Ekkor készült a vár egyetlen, bár kérdéses hitelességű ábrázolása, Giacomo de Rossi rézmetszetén Eger elővédőművei között Cserépvárt is feltüntette. Ezt követően a vár folyamatosan pusztult.

A század végén még egyszer ugyan kijavítgatták, sőt, a kurucok még használták is, hiszen itt tartották fogva az egri püspököt. A Rákóczi-szabadságharc után azonban végleg pusztulásnak indult. A 18. század elején ideköltöző francia eredetű L'Huillier család a várhegy alatt építette fel kastélyát a legközelebbi "kőbánya", a várfalak köveinek felhasználásával. A vár alatti kastély érdekessége, hogy Munkácsy Mihály gyerekkora egy részét itt töltötte.

 

Kaptárkövek

Cserépváralja határában, a Mangó-tetőn találhatóak hazánk legmonumentálisabb kaptárkövei. A nagy kaptárkő déli oldala szabályos kúpformájú, majd 10-13 méter magas, és 25 fülke található benne. Tőle keletre, kb. 25 méterre látható a kisebb kúp, amelyben 5 fülke helyezkedik el. A kaptárkő kutatók feltevései szerint az Árpád-korban kialakult riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel együtt jelentek meg a kaptárkövek. Legkézenfekvőbb, ahogy a kaptár szóból következtetni is lehet, az, hogy méhkaptár céljait szolgálták ezek a nyílások. A méhészek szerint a fülkék nagyrésze alkalmas háttér egy méhcsalád fejlődésére, telelésére. Több külföldi példa erősíti ezt a véleményt. Volt olyan fülke, amelyben méhviasz maradványait fedezték fel, így ez is bizonyíték lehet a fülkék méhkaptárként való felhasználására. Sajnos a régészeti ásatás sem hozott értékelhető eredményt, pedig több kaptárkő előteréből kerültek elő XI. századi edénytöredékek, üvegdarabok, és karddarab is. Valószínűleg a kaptárkövek eredeti funkciójának megfejtése az utókor számára jelent feladatot.

 

Barlanglakásos tájház

Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban és barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdálkodókat, hogy a pincéjüket úgy alakítsák át, hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakásos tájházat. A riolittufába vájt, tornácos, hagyományos módon berendezett lakás mellett, érdemes megtekinteni a fonóház berendezéseit is. A helyreállított lakásban megtekinthető a pitvar-kéményalja, szoba, pince, istálló, takarmányos, és lakószoba. Az itt látható berendezések, tárgyak, mint pl. a szövőszék, a XIX. század végén készültek. A tájház látogatói megismerhetik Bükkalja lakosainak életstílusát, lakóberendezését. A barlanglakásoknak emléket állító építmény 1987 óta várja látogatóit.

Nyitva tartás: H-V 8.00-16.00 (Bejelentkezéssel más időpontban is.)

Cím: Cserépváralja, Dobó út 4.
Telefon: 49/423-893
Fax: 49/523-026
Kapcsolattartó: Olasz Tamás

 

Gabonatárolók

A cserépváraljai gabonatároló vermek hazánk legnagyobb ilyen célra készült építményei. Sokáig úgy vélték, hogy ezek a vár alatti vermek védelmi célokra készültek, de a régészek kutatásai megállapították, hogy  a XVI. században gabonatárolás céljára alakitották ki. Eredetileg a Tardról beszállított árpát helyezték el a hegy oldalában sorakozó vermekbe. A várlátogatók a hegy tetejére menve - a várhoz vezető út mentén jobb oldalt tekinthetik meg ezeket a különös középkori vájt vermeket.

 

Török kori kút

A nyolcszögletű kútház a török idők emlékét idézi. A kútházban a térség kőzetére jellemző tufába kézzel ásott kúttal. A kút átmérője meghaladja az egy métert a mélysége a vízszintig közel 60 méter. Keletkezéséről nem sokat tudni jellegéből adódóan a török korban készíthették. Különböző mondák keringtek, miszerint a vízszint fölött egy alagút található, de ez nem bizonyított. Titkát megőrizve áll a várhegy alatti dombtetőn emlékeztetve a régmúlt időkre.

Forrás: http://www.cserepvaralja.hu/

Kapcsolat | Impresszum | Adatvédelem | Jogi nyilatkozat | Észrevételek